Az utóbbi időben sok minden jóra fordult a mérőműszerek piacán. Az értékesítés során megjelentek az áram, feszültség, ellenállás mérésére szolgáló kompakt digitális multiméterek, amelyek meglehetősen széles tartományban működnek. Sokan további funkciókkal vannak felszerelve, például működhetnek az áramkör "folytonossági" üzemmódjában, vagy mérhetik a tranzisztorok együtthatóit. Mindig tartalmaznak digitális voltmérőt. A feszültségmérés a fő szakasza bármilyen bonyolultságú elektronikus eszköz fejlesztésének, javításának vagy beállításának.
A digitális voltmérő otthoni laborjában sok okból elengedhetetlen. Az ilyen eszközök kompaktak és meglehetősen megbízhatóak. Ráadásul mérések nélkül egy rádióamatőr működése lehetetlen, és sok múlik a mérések minőségén. Ezeknek az eszközöknek a fő különbsége az analóg "honfitársaitól" a nagy belső ellenállás, amely garantálja a helyes leolvasást alacsony áramú áramkörökben végzett munka során. DC digitális voltmérő képes mérni a kimeneti feszültségetmikroáramkörök, és ne „pazarolják” az elektromos áramkört. Ez különösen igaz folyamatvezérlő áramkörökben végzett munka esetén. Ebben az esetben bármilyen interferencia csökkentheti a vezérlőfeszültség szintjét, és a teljes folyamatsor meghibásodását okozhatja. A digitális eszközök mentesek ettől a hátránytól, és használatuk teljesen biztonságos.
De nem minden „felhőtlen”, és a mérőműszerek terén sem szabad teljesen megbízni a legújabb dolgokban. A digitális voltmérő nagyon rosszul működik a vonalon és az AC áramkörökben. Más szóval, amikor egy hosszú elektromos áramkörben próbálunk mérést végezni, mivel ennek az áramkörnek a kimenete kis terhelést kap, valószínűleg rossz eredményeket kapunk. Ennek oka lehet a fő jelre felvitt magas szintű „interferencia”. Ezenkívül a digitális váltakozó áramú voltmérőt úgy tervezték, hogy szabványos frekvenciájú áramkörökben működjön, és ha megváltozik, hibákkal kezd működni. Ugyanez mondható el az elektromos feszültségű áramkörökben végzett munkáról, amelyek alakja különbözik a szinuszostól (háromszög, téglalap stb.).
Ebből a szempontból a közönséges mutatóeszköz sokkal jobb, mint digitális versenytársa. Alacsony bemeneti impedanciája van, és vonallal történő munkavégzéskor az összes hangszedőt „lehajtja”, és a valós feszültséget mutatja a hálózatban. Ami a nem szabványos frekvenciájú feszültségméréseket illeti, a készülék nem tudja, mennyi az ötven Hertz. Az átlagos mért értéket fogja mutatni.
A fentiek alapján levonhatunk néhány következtetést. A digitális voltmérő hasznos otthoni laboratóriumban, például elektronikus áramkörök javításánál. Ez az eszköz a legjobban teljesít rövid DC áramkörökben.
A legjobb megoldás, ha laboratóriumát többféle mérőműszerrel szereli fel, úgymond „minden alkalomra”. Ebben az esetben jól felkészült lesz, és biztosan meg tud majd oldani bármilyen, akár meglehetősen összetett feladatot is.