A soros kapcsolat olyan kapcsolat, amelyben az elemek csak az egyik végén vannak csatlakoztatva. A sorozatot az jellemzi, hogy kizár minden elágazást.
A soros kapcsolat abban különbözik a párhuzamos kapcsolattól, hogy párhuzamosan jön létre a kapcsolat, amelynek legalább két csomóponttal kell rendelkeznie.
Az ellenállások a mesterséges ellenállás elemei. Az elektronikában kiegészítő terhelésként használják az áramkör áramának vagy feszültségének csökkentésére. Hogyan történik?
Ha csökkenteni kell az áramerősséget, az ellenállásokat sorba kell kötni. Ebben az esetben az egyes ellenállások árama azonos, de a potenciálkülönbség eltérő. Meg kell jegyezni, hogy a potenciálkülönbség a feszültségesés nagysága, közvetlenül függ az ellenállás ellenállásától.
Például egy 220 V feszültségű áramkörben van egy 1 ohm ellenállású tekercs. Ha az egyik végére egy fázist, a másodikra nullát alkalmazunk, akkor valójában rövidzárlat következik be, mivel az 1 ohm túl kicsi. Hatalmas áram lesz, a tekercs kiég, ésa hálózat meghibásodik. Ha két 500 kΩ-os ellenállást teszel sorba a tekercssel, akkor nem lesz rövidzárlat, és a tekercs úgy fog működni, ahogy kell.
Párhuzamos csatlakoztatás esetén az egyes ágak áramai eltérőek, de a feszültségek azonosak. Így az egyes szakaszok áramának nagysága ennek a szakasznak az ellenállásától függ. Ez az áramkör a feszültségesés növelésére szolgál. Például a tekercs ellenállása 50 V-ra van tervezve. 220 V-os hálózathoz való csatlakoztatásához a megfelelő ellenállást párhuzamosan kell vele állítani. Feszültségesés keletkezik rajta, és a tekercs nem ég ki.
Így a párhuzamos és soros csatlakozásokat speciális esetekben használják, és az Ohm törvénye szerint működnek.
Ha a LED-ek sorba vannak kötve, akkor emlékeznünk kell arra, hogy ha legalább az egyik meghibásodik, az egész lánc kialszik. Mint már említettük, az áram egy, a törés helyén a töltések leállnak, és az áramkör megszakad. Párhuzamos csatlakoztatás esetén mindegy, hogy melyik LED hibás, a többi égve marad.
Ha a soros ellenállást az ellenállások azonos értékeivel hajtják végre, akkor annak összértéke megegyezik az egyik ellenállás és az elemek teljes számának szorzatával.
Ha az ellenállások értéke eltérő, akkor a teljes ellenállásuk egyenlő lesz az egyes elemek ellenállásainak összegével.
Párhuzamos kapcsolat esetén a számítás egy kicsit másképp történik. Nak nekPéldául van egy három ellenállásból álló áramkör R1, R2, R3 megnevezésekkel. Az áramkör teljes ellenállásának megállapításához párhuzamosan kapcsolva ki kell számítani ezen értékek reciprok értékeinek összegét, azaz össze kell adni három frakciót 1/R1 + 1/R2 + 1/R3. A törteket közös nevezőre redukáljuk – és kiszámoljuk az eredményt. A kapott törtet megfordítja, és kiszámítja a végső értéket.
Ahhoz, hogy bármely áramkör ellenállását kiválaszthassa, helyesen kell számításokat végezni. Egyes szakértők kísérletezéssel próbálják kiválasztani az ellenállásokat. Azonban még ebben az esetben is legalább megközelítőleg tudni kell, hogy mely ellenállásértékek lehetnek optimálisak.
