A lemez fennállásának másfél évszázada technológiája alapvetően nem változott. Bármely lemez felületén van egy barázda, amelynek áthaladása közben a tű vibrál, és ezek a rezgések hangjelzéssé alakulnak át.
Az audio információ tárolásának módszerét a lemezek spirált képező sávjain a modern adathordozókon is használják, azonban digitális bináris kódban.
Évtizedek óta az LP (hosszú lejátszású) és EP (oldalanként egy szám) bakelitlemezek jelentik a minőségi hangzás fő forrását a zene szerelmeseinek világszerte. Mind a lemezgyártás technológiáját, mind a sokszorosító berendezéseket folyamatosan korszerűsítették. A XX. század nyolcvanas éveinek végén elérték, úgy tűnik, a teljes tökéletességet, és azonnal elavulttá váltak, átadva helyét az optikai digitális adathordozóknak.
Minden lemezjátszó két fő részből áll: egy forgó állványból és egy hangszedőből. Mindkét elem fejlődött és javult a rekord története során.
A gramofonokban és gramofonokban mechanikus motorokat használtak, amelyek főrugóra épültek, és biztosított volt a forgás egyenletességemechanikus stabilizátorok.
Ezután eljött az elektromos motorok ideje, amelyeknek nagyobb volt a szögsebesség stabilitása, de további intézkedésekre is szükségük volt az adott sebesség fenntartásához. A forgás egyenletességének problémájának megoldásában elért eredmények csúcsa egy kvarcstabilizátorral felszerelt lemezjátszó volt.
A hangszedő szintén nem kisebb metamorfózison ment keresztül, a membránhoz csatlakoztatott gramofontűtől egy bonyolult elektromechanikus rendszerré vált, amely megfelelő beállítást, hangolást és kompenzációt igényel. A jó minőségű lemezjátszó gyakran nagyon lenyűgözően néz ki, az ellensúllyal és korcsolyázásgátlóval felszerelt hangkarja egy csúcstechnológiás eszköz benyomását kelti, és ez is az.
Mechanikai hibák
melyik rekord természetesen van. A lemez felületének bármilyen sérülése jelentősen befolyásolhatja a hangminőséget, kattanásokat, sziszegést és egyéb kellemetlen lejátszási hatásokat okozva.
A CD-kkel ellentétben egyetlen EP-t vagy LP-t sem lehet végtelenül lejátszani, elhasználódnak és „lefagynak”, függetlenül attól, hogy milyen csúcskategóriás a bakelitlejátszó. A környezetszennyezés a zene élvezetét is megzavarja, ezek megszüntetése pedig egy egész tudomány. Még a "rétegek" megfelelő tárolása is nagy jelentőséggel bír. A gyanta, amelyből készültek, amorf, és idővel meghajolhat.
A digitális lemezek teljes és feltétlen győzelme ellenére az analóg rögzítés nem merült feledésbe. Eladása bakelit természetesen visszaesett. Ugyanakkor a lemezek elit termékké váltak, amelyeket az ínyenc zene szerelmeseinek gyártanak, akik hisznek abban, hogy csak a gramofonos felvétel biztosítja a természetes, természetes és „élő” zenereprodukciót.
A lemezjátszó azért sem került a felesleges dolgok kategóriájába, mert az esetenként évtizedek óta gyűjtött LP-gyűjtemények ritka, tulajdonosaik számára kedves felvételeket tartalmaznak. Lehetséges, hogy a következő nemzedékek képviselőit a szülői dolgokat elemezve érdekelni fogja az a zene, amit "őseik" hallgattak.
