A csöves adó-vevő egy olyan eszköz, amelyet meghatározott frekvenciájú jelek továbbítására terveztek. Általában vevőként használják. Az adó-vevő fő eleme egy transzformátor, amely egy induktorhoz van csatlakoztatva. A lámpamódosítások egyik jellemzője az alacsony frekvenciájú jelátvitel stabilitása.
Ezenkívül nagy teljesítményű kondenzátorok és ellenállások jellemzik őket. Az eszközben lévő vezérlők többféleképpen vannak telepítve. A rendszerben előforduló különféle interferenciák kiküszöbölésére elektromechanikus szűrőket használnak. Manapság sokan érdeklődnek az alacsony teljesítményű 50 W-os adó-vevők telepítése iránt.
Rövid hullámú (HF) adó-vevők
A HF adó-vevő saját kezű készítéséhez kis teljesítményű transzformátort kell használnia. Ezenkívül gondoskodnia kell az erősítőkről. Általános szabály, hogy ebben az esetben a jel átjárhatósága jelentősen megnő. Az interferencia kezelése érdekében zener diódák vannak beépítve a készülékbe. Leggyakrabban használt adó-vevőkilyen típusú telefonközpontokban. Vannak, akik saját nagyfrekvenciás adó-vevőt (csövet) készítenek olyan induktor felhasználásával, amelynek legfeljebb 9 ohmot kell ellenállnia. A készüléket mindig az első fázisban ellenőrzik. Ebben az esetben az érintkezőket a felső pozícióba kell állítani.
Antenna és egység a HF adó-vevőhöz
Az adó-vevő „csináld magad” antennáját különféle vezetők felhasználásával készítik. Ezenkívül egy pár dióda szükséges. Az antenna sávszélességét alacsony teljesítményű adón tesztelik. A készülékhez olyan elemre is szükség van, mint a reed kapcsoló. Jelet kell továbbítani az induktor külső tekercsére.
A barkácsolt adó-vevő tápegység elkészítéséhez szükség van egy nagyfrekvenciás generátorra, amely egy keverővel együtt működik. Ezenkívül a szakemberek különféle kapacitású kondenzátorokat használnak. A készüléknek el kell viselnie a maximális feszültséget 50 V-os szinten. A határfrekvencia ebben az esetben nem haladja meg a 60 Hz-et. Az elektromágneses interferenciával kapcsolatos problémák megoldására speciális áramköröket használnak. Az eszközben a feszültség megduplázására is tervezték.
VHF-eszközök
VHF adó-vevőt saját kezűleg elkészíteni meglehetősen nehéz. Ebben az esetben a probléma a megfelelő induktor megtalálása. Ferritgyűrűkön kell dolgoznia. A kondenzátorok a legjobbak különböző kapacitással. A fázisváltáshoz csak vezérlőket használnak. Többcsatornás módosítás használata aadó-vevő használata nem ajánlatos. A rendszerben nagy frekvencián van szükség fojtókra, és zener-diódákat használnak az eszköz pontosságának növelésére. Az adó-vevőkbe csak a transzformátor mögé vannak beépítve. A tranzisztorok kiégésének megelőzése érdekében egyes szakértők elektromechanikus szűrők forrasztását javasolják.
Hosszú hullámú (LW) adó-vevő modellek
Hosszúhullámú csöves adó-vevőket saját kezűleg csak nagy teljesítményű transzformátorok részvételével készíthet. A vezérlőt ebben az esetben hat csatornára kell tervezni. A vevő fázisváltása egy 50 Hz-es frekvencián működő modulátoron keresztül történik. A vonal zajának minimalizálása érdekében sokféle szűrőt használnak. Egyesek számára lehetséges a jel vezetőképességének növelése erősítők használatával. Ilyen helyzetben azonban ügyelnie kell a kapacitív kondenzátorok jelenlétére. Fontos, hogy a transzformátor mögötti rendszerbe tranzisztorokat szereljenek fel. Mindez javítani fogja az eszköz pontosságát.
Középhullámú (MW) eszközök jellemzői
Középhullámú csöves adó-vevőket saját kezűleg elkészíteni meglehetősen nehéz. Ezek az eszközök LED jelzőfényekkel működnek. A rendszerben lévő izzók párban vannak felszerelve. Ebben az esetben fontos, hogy a katódokat közvetlenül a kondenzátorokon keresztül rögzítse. A problémát a növekvő polaritással megoldhatja, ha további ellenálláspárt használ a kimeneten.
A relé zárja az áramkört. Az antenna a mikroáramkörhöz mindig a katódon és az eszköz teljesítményén keresztül csatlakozika transzformátor feszültsége határozza meg. Az ilyen típusú adó-vevők leggyakrabban repülőgépeken találhatók. Ott a vezérlés a panelen keresztül vagy távolról történik.
Antenna és egység a CB adó-vevőhöz
Az ilyen típusú adó-vevőhöz hagyományos tekercs segítségével is készíthet antennát. Külső tekercsét a kimeneti erősítőhöz kell kötni. A vezetőket ebben az esetben a diódához kell forrasztani. A boltban történő vásárlás nem lesz nehéz.
Az ilyen típusú adó-vevő blokk létrehozásához relét, valamint 50 V-os generátort használnak. A rendszerben csak térhatású tranzisztorok használhatók. Az áramkörhöz való csatlakozáshoz a rendszerben fojtótekercsre van szükség. Az ilyen típusú egységekben lévő átvezető kondenzátorokat nagyon ritkán használják.
A VHF-1 adó-vevő módosítása
Ezt az adó-vevőt saját kezűleg is elkészítheti lámpákon 60 V-os transzformátor segítségével. Az áramkörben lévő LED-ek a fázis felismerésére szolgálnak. A készülék modulátorait többféleképpen telepítik. A nagyfeszültségű adó-vevőt egy nagy teljesítményű erősítő tartja fenn. Végső soron az adó-vevő ellenállását 80 ohmig kell érzékelni.
A készülék sikeres kalibrálása érdekében fontos az összes tranzisztor helyzetének finomhangolása. A záróelemek általában a felső helyzetbe kerülnek. Ebben az esetben a hőveszteség minimális lesz. A tekercs legutoljára van feltekerve. Bekapcsolás előtt ellenőrizni kell a rendszer billentyűin lévő diódákat. Ha rossz a kapcsolatuk, akkoraz üzemi hőmérséklet meredeken emelkedhet 40 fokról 80 fokra.
Hogyan készítsünk VHF-2 adó-vevőt?
Az adó-vevő saját kezű összecsukásához a transzformátort 60 V-ra kell venni. 5 A-es maximális terhelésnek kell ellenállnia. Az eszköz érzékenységének növelése érdekében csak jó minőségű ellenállásokat kell használni. használt. Egy kondenzátor kapacitásának legalább 5 pF-nek kell lennie. Az eszközt végül az első fázisban kalibrálják. Ebben az esetben a reteszelő mechanizmust először a felső helyzetbe kell állítani.
A kijelzőrendszer megfigyelése közben be kell kapcsolni az áramellátást. Ha a határfrekvencia meghaladja a 60 Hz-et, akkor a névleges feszültség csökken. A jel vezetőképessége ebben az esetben elektromágneses erősítővel növelhető. Általában a transzformátor mellé van felszerelve.
Lassú sweep HF modellek
A HF adó-vevő összecsukása saját kezűleg nem nehéz. Először is ki kell választania a szükséges transzformátort. Általában olyan importált módosításokat használnak, amelyek legfeljebb 4 A maximális terhelést képesek elviselni. Ebben az esetben a kondenzátorok kiválasztása az eszköz érzékenysége alapján történik. A térhatású tranzisztorok az adó-vevőkben meglehetősen gyakoriak. Ezek azonban nem mentesek a hátrányoktól. Főleg nagy kimeneti hibához kapcsolódnak.
Ez a külső tekercs működési hőmérsékletének emelkedése miatt következik be. A probléma megoldására tranzisztorok használhatók jelölésselLM4. Vezetőképességi indexük elég jó. Az ilyen típusú adó-vevő modulátorok csak két frekvenciára alkalmasak. A lámpák alapkivitelben fojtótekercsen keresztül csatlakoznak. A gyors fázisváltás eléréséhez a rendszerben csak a lánc elején van szükség erősítőkre. A vevő teljesítményének javítása érdekében az antennát a katódon keresztül kell csatlakoztatni.
Többcsatornás adó-vevő módosítása
Többcsatornás adó-vevőt saját kezűleg csak nagyfeszültségű transzformátor részvételével készíthet. A maximális terhelést 9 A-ig kell bírnia. Ebben az esetben csak 8 pF-nél nagyobb kapacitású kondenzátorokat használnak. A készülék érzékenységét 80 kV-ra szinte lehetetlen növelni, ezt figyelembe kell venni. A rendszerben lévő modulátorok öt csatornára vannak alkalmazva. A fázis megváltoztatásához PPR osztályú mikroáramkörök használhatók.
Közvetlen konverziós RDD adó-vevő
Az SDR adó-vevő saját kezű összecsukásához fontos, hogy 6 pF-nél nagyobb kapacitású kondenzátorokat használjon. Ez nagyrészt a készülék nagy érzékenységének köszönhető. Ezenkívül ezek a kondenzátorok segítik a rendszer negatív polaritását.
A jó jelvezetéshez legalább 40 V-os transzformátorok szükségesek, ugyanakkor körülbelül 6 V-os terhelést is ki kell bírniuk. A mikroáramkörök általában négyfázisúak. Az adó-vevő ellenőrzése azonnal megkezdődik 4 Hz-es határfrekvenciával. Az elektromágneses interferenciával való megbirkózás érdekében az eszközben lévő ellenállásokat mezőtípusban használják. A kétoldali szűrők az adó-vevőkben meglehetősen ritkák. Maximális feszültség az adó második fázisán30 V-ot kell bírnia.
Változtatható erősítőket használnak az eszköz érzékenységének növelésére. Ellenállásokkal párosított adó-vevőben működnek. A stabilizátorokat az alacsony frekvenciájú rezgések leküzdésére használják. Az anódáramkörben a lámpák sorba vannak beépítve egy fojtótekercsen keresztül. Végül a zárszerkezetet és a jelzőrendszert tesztelik a készülékben. Ez minden fázisra külön-külön történik.
L2 csövű adó-vevő modellek
Egy egyszerű barkácsadó-vevő 65 V-os transzformátorral szerelhető össze. Az ezekkel a lámpákkal szerelt modelleket az jellemzi, hogy hosszú évekig működnek. Üzemi hőmérsékleti paraméterük átlagosan 40 fok körül ingadozik. Ezenkívül szem előtt kell tartani, hogy nem képesek egyfázisú mikroáramkörökhöz csatlakozni. Ebben az esetben jobb a modulátort három csatornára telepíteni. Ez minimálisra csökkenti a szóródást.
Ezenkívül megszabadulhat a negatív polaritású problémáktól. Az ilyen adó-vevők kondenzátorait többféleképpen használják. Ebben a helyzetben azonban sok múlik a tápegység maximális teljesítményén. Ha az első fázis üzemi árama meghaladja a 3 A-t, akkor a kondenzátor minimális térfogatának 9 pF-nak kell lennie. Ennek eredményeként számíthat a távadó stabil működésére.
Adó-vevők MS2 ellenállással
Annak érdekében, hogy az adó-vevőt ilyen ellenállásokkal saját kezűleg megfelelően összecsukhassa, fontos egy jó stabilizátort választani. A mellette lévő készülékbe van telepítvetranszformátor. Az ilyen típusú ellenállások körülbelül 6 A maximális terhelést képesek elviselni.
A többi adó-vevőhöz képest ez elég sok. Ennek hozadéka azonban a készülék fokozott érzékenysége. Ennek eredményeként a modell hibásan működhet a transzformátor feszültségének éles növekedésével. A hőveszteség minimalizálása érdekében a készülék szűrők egész rendszerét használja. Ezeket a transzformátor előtt kell elhelyezni, hogy az ellenállás végül ne haladja meg a 6 ohmot. Ebben az esetben a szórás elhanyagolható lesz.
SSB modulációs eszköz
Egy 45 V-os transzformátorból egy barkácsoló adó-vevőt szerelnek össze (az ábra az alábbi ábrán látható), ilyen típusú modelleket leggyakrabban telefonközpontokban találhatunk. Az egyoldalsávos modulátorok szerkezete meglehetősen egyszerű. A fázisváltás ebben az esetben közvetlenül az ellenállás helyzetének megváltoztatásával történik.
A végső ellenállás nem csökken élesen. Ennek eredményeként a készülék érzékenysége mindig normális marad. Az ilyen modulátorok transzformátorai legfeljebb 50 V teljesítményűek. A szakértők nem javasolják terepi kondenzátorok használatát a rendszerben. A szakértők szempontjából sokkal jobb, ha hagyományos analógokat használunk. Az adó-vevő kalibrálása csak az utolsó fázisban történik.
Adó-vevő modellje PP20 erősítőn
Saját kezűleg készíthet adó-vevőt egy ilyen típusú erősítőn térhatású tranzisztorok használatával. Jeladóebben az esetben csak rövidhullámot továbbít. Az ilyen adó-vevők antennája mindig egy fojtótekercsen keresztül csatlakozik. A transzformátoroknak ki kell bírniuk az 55 V-os feszültséghatárt. Alacsony frekvenciájú induktorokat használnak a jó áramstabilizálás érdekében. Tökéletesek a modulátorokkal való munkához.
Az adó-vevő chipjét legjobban három fázisra kell kiválasztani. A fenti erősítővel jól működik. Az eszközzel kapcsolatos érzékenységi problémák meglehetősen ritkák. Ezeknek az adó-vevőknek a hátránya nyugodtan nevezhető alacsony diszperziós együtthatónak.
Adó-vevők aszimmetrikus antennákkal
Az ilyen típusú adó-vevők manapság meglehetősen ritkák. Ez nagyobb mértékben a kimenő jel alacsony frekvenciájának köszönhető. Ennek eredményeként a negatív ellenállásuk néha eléri a 6 ohmot. Viszont az ellenállás maximális terhelése 4 A tartományban van.
A negatív polaritás problémájának megoldására speciális kapcsolókat használnak. Így a fázisváltás nagyon gyorsan megtörténik. Ezeket az eszközöket akár távvezérlésre is beállíthatja. A fenti antenna a K9 jelzésű relére van felszerelve. Ezenkívül az induktivitás rendszert jól át kell gondolni az adó-vevőben.
Bizonyos esetekben az eszköz kijelzővel is rendelkezik. A nagyfrekvenciás áramkörök az adó-vevőkben szintén nem ritkák. Az áramkör oszcillációival kapcsolatos problémákat stabilizátor oldja meg. A készülékbe mindig a transzformátor fölé van szerelve. Ugyanakkor el kell helyezkedniük egymástól.biztonságos távolságban. A készülék üzemi hőmérsékletének 45 fok körül kell lennie.
Egyébként elkerülhetetlen a kondenzátorok túlmelegedése. Végső soron ez elkerülhetetlen károsodásukhoz vezet. A fentiek figyelembevételével az adó-vevő házának jól szellőzőnek kell lennie. A lámpákat alapesetben fojtótekercsen keresztül csatlakoztatják a mikroáramkörhöz. A modulátor relét viszont a külső tekercsre kell csatlakoztatni.
